Orrhangzósság

Ajak –és szájpadhasadékok problémaköre

Az ajak – és szájpadhasadékkal született gyermekek esetében nem csak egy anatómiai sérülésre, hiányosságra kell gondolnunk, amely néhány orvosi beavatkozással rendbe hozható. A „hasadékok” kifejezés, ahogyan a szakma röviden fogalmaz, valójában egy olyan összetett fejlődési rendellenességet takar, ami a születéstől fogva évekig hatással lehet az érintett gyermek életminőségére, az ő szüleinek, a családjának életvitelére.

Megnyugtató szempont viszont a szakember és a szülők számára egyaránt, hogy napjainkban, az országon belül is rendelkezésre áll minden olyan lehetőség az ajak –és szájpadhasadékkal született gyermekek orvosi ellátásában, ami méltán nevezhető világszínvonalúnak és nem utolsó sorban említve mindenki számára elérhetőnek, anyagi helyzettől függetlenül. Szintén biztató, hogy a funkcionális szempontokból is rendkívül igényes orvosi műtétek eredményeként, valamint a körültekintő utógondozásnak köszönhetően, ezeknek a kis tanítványoknak a logopédiai terápiája is sokkal eredményesebb lehet, és legkésőbb a kamaszkorba érve sikerül leküzdeniük a beszédminőségben fennálló hátrányaikat.

Az ajak- és szájpadhasadék hatásai a gyermek fejlődésére

Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek gyakran már a születésüktől fogva akadályozottak első funkcióikban, mint például a légzés, nyelés és a szopás. Ez számos következménnyel lehet az orron át történő normális légzésre, a beszédizmok, a hallószervek és a felső állkapocs fejlődésére. Ezért elengedhetetlenül fontos a normális anatómiai viszonyok mielőbbi korrigálása sebészi beavatkozással. Az első operáció kedvező időpontjáról különbözőképpen vélekednek a szakemberek, a legkorszerűbb és bizonyítottan legeredményesebb eljárások szerint kétségkívül a lehető legkorábbi időpont a kedvezőbb (amikor az újszülött eléri az ötezer  grammot). A műtéti módszer tekintetében érdemes azt választani, ahol a sebész preventíven lényeges feladatnak tartja a funkcióképesség megőrzését, azaz az összetartozó izmokat úgy egyesíti egymással, hogy azok rendeltetésüknek megfelelően működhessenek a műtétet követően. Így valósulhat meg a száj természetes zárása, az ajak körüli körkörös izom normális működése, a nyelv megfelelő mozgékonysága, a lágyszájpad optimális működése és ez által a zavartalan légzés, táplálkozás, majd az időben elinduló és fejlődő beszéd.
A beszédfejlődés szempontjából igen fontos tényező az ép hallás is. Az ajak- és szájpadhasadék, mint rendellenesség együtt járhat a belső fül károsodásával is, amennyiben itt a szőrsejtek (hallósejtek) sérülnek, halláscsökkenés is bekövetkezhet. Szerencsére legtöbbször csak a középfül szellőzésének a zavara okolható a hallás csökkenéséért, ami a lágyszájpad elégtelen működéséből adódik és éppen ezért elég gyakori jelenség „hasadékos”  gyermekeinknél. Fontos és állandó feladat ezért a szülő számára, hogy a rendszeres hallószervi vizsgálat mellett (egy éves kor előtt 3 havonta, azután félévente), figyelje kisbabája, kisgyermeke hallását, ellenőrizze naponta azt a szakember (orvos, logopédus) által ajánlott módszerekkel. A 0- 3 éves korban, hónapokig elhúzódó hallásromlással járó fülpanaszok ugyanis gyakran válhatnak krónikus fülbetegséggé (pl. középfülgyulladás), aminek következményeként vezetéses nagyothallás is kialakulhat a kisgyermeknél. Amennyiben a fent említett korai fejlődési időszakban, a kisgyermek hallása nem a megfelelő ütemben fejlődik, akkor az általában 18 hónapos kortól elvárható beszédindulás sem történik meg időben és valószínűleg a beszéd- és nyelvi fejlődés késésével, illetve zavarával kell számolnunk a továbbiakban.

Az ajak- és szájpadhasadékok hatása a beszéd- és nyelvi fejlődésre:

Ahogyan azt már említettem, a lágyszájpad, mint artikulációs szerv igen fontos szereppel bír a beszédprodukció szempontjából. Rendellenes működése esetén nem tud megfelelő zárt képezni az orrüreg fele, így hangképzéskor a hangszín orrhangzós színezetűvé válhat. Ez sajnos igen gyakori jelenség a hasadékos gyermekeknél, mivel a lágyszájpad működése a fejlődési rendellenesség következtében nem tökéletes, csak részben tudja betölteni funkcióját, ami miatt a száj- és orr-rezonancia között nem hozható létre a megfelelő egyensúly. A lágyszájpad elégtelenség okozta tüneti kép természetétől, súlyosságától függően beszélhetünk orrhangzós színezetről, nyílt orrhangzós beszédről illetve nazális turbulenciáról, kezelése a lehető legkorábbi életkortól (gyermekenként változó) a logopédus szakmai kompetenciája.
A legtöbb ajak- és szájpadhasadékos gyermeknél a beszédhangok képzése során eltéréseket figyelhetünk meg az artikulációban is, amelyek hátterében egyaránt lehet organikus károsodás illetve funkcionális (működésbeli) korlátozottság.
Az organikus eredetű okok egyértelműen a fejlődési rendellenességgel összefüggő anatómiai elváltozásokat jelentik , illetve ezeknek a sérüléseknek a helyreállítását célzó nem korszerű műtéti eljárások következményeként kialakult hegképződményeket, amelyek korlátozó hatással lehetnek az artikulációra. A hasadékok típusától függően érintett lehet a lágyszájpad, a keményszájpad,  a felsőajak valamint a felső fogsor. Ezek  mind igen fontos artikulációs szervek, amelyek sérülten nehezen tudják betölteni feladatukat. Ahhoz, hogy a gyermekeknél legkésőbb az iskoláskor elejéig kialakulhasson a tiszta, pontos artikuláció, az orvosi beavatkozások mellett (műtétek, fogszabályzás) gyakran többéves logopédiai terápiára van szükség a korai fejlesztésben elkezdve és esetenként az iskolába lépés után is folytatva.   
A beszédhangok helytelen artikulációját azonban gyakran csak a beszédfunkciók hibája okozza. Ekkor az egyébként ép beszédszervek finom koordinációja nem megfelelő, abból adódik az artikulációs probléma, a pöszeség. Legtöbbször a nyelv pontos mozgatása nehezített, amihez a szájtér helyes érzékelésének korlátozottsága is hozzáadódhat. A hasadékos gyermekek korai logopédiai gondozásának igen fontos mozzanata ezért, a beszédszervek edzése, ügyesítése, amelynek módszerét a szülő home training formájában sajátítja el a logopédustól és naponta gyakorol már csecsemőkortól gyermekével. Ezekben az enyhébb esetekben, eredményes szülői együttműködés esetén egyre gyakoribb, hogy a hasadékos kisgyerek a megelőző otthoni terápia eredményeként már az óvodába lépéskor a korának megfelelő beszédkészséggel, artikulációs készséggel rendelkezik.
Amint azt fennebb említettem a hasadékos gyermekeknél gyakori jelenség a vezetéses hallászavar, ami nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem hall a kisgyermek, hanem azt, hogy egyes halk és mély hangokat, hangsúlytalan szóvégeket, szótagokat nagyon rosszul hall. Problémát jelenthet a beszédhangok vagy szavak felismerése, azonosítása, megtartása, visszaadása, amit a szaknyelv csökkent auditív megkülönböztető- képességnek nevez. Fontos, hogy minden esetben tisztázzuk, hogy a beszédben fellépő tünetek( pl. későn induló , lassan fejlődő beszéd, súlyos, nehezen javuló pöszeség ),milyen okokra vezethetők vissza és minél hamarabb megtaláljuk a korrigálás módját, ellenkező esetben  megtörténhet, hogy a majdani iskolai beválása lesz nehezített a gyermeknek. A jó hallás az alapja a normális beszéd- és nyelvfejlődésnek, a normális beszéd- és nyelvfejlődés pedig a tanulási képességek igen fontos pillére.

Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek terápiája:

Az eddig leírtakból láthatjuk, hogy a hasadékos gyermekek megsegítése csak  szakember együttműködésével és az érintett szülők aktív részvételével valósulhat meg. A fővárosban, meg az egyetemi klinikákban működő „hasadékos team”-ekben több szakterület szakemberei dolgoznak együtt: szájsebész, gyermek fül-orr-gégész, logopédus, foniáter, és pszichológus egy intézményben, illetve intézményi keretektől függetlenül folyamatos munkakapcsolatban. Érdemes a szülőnek egy ilyen teamet megkeresni és amennyiben elégedett a munkájukkal akkor azt a gyermek felnőtté válásáig igénybe venni, tanácsaikat útmutatásaikat követni.
Ezekben a teamekben tudnak információt nyújtani a vidékiek számára a logopédiai ellátással kapcsolatban is. Jó ha a szülő olyan logopédust keres a gyermeke terápiájához, aki az átlagosnál jártasabb a hasadékos gyermekek terápiájában és ezért szívesen vállalja ilyen kisgyermek kezelését. A Mosolyogj Bátran ! Közhasznú Egyesület (www.hasadék.hu) adatbázisában olyan logopédusok elérhetősége található meg, az ország különböző helységeiből, akik speciális képzésben részesültek a hasadékos gyermekek ellátásához és vállalják őket logopédiai terápiára.